Probléma és megoldás

A posta megérkezett, a dokumentumok még várnak – így gyorsítható a bejövő levelek bontása

A bejövő levelek bontása gyakran ugyanarra a munkatársra marad, aki a telefonokat kezeli, érkeztet és továbbítja az iratokat. Egy nagyobb postaköteg ezért nemcsak a recepción okoz torlódást: a számla, a szerződés és az ügyfél megkeresése is később jut el a felelőshöz. A gépesítés akkor segít, ha a felnyitást a teljes beérkezési folyamattal együtt tervezzük meg.

LUNA IT Kft. · Megjelent:

Omation levélbontó a LUNA IT portfóliójából, reprezentatív termékfotó
Illusztráció a LUNA IT jelenlegi termékportfóliójából. A pontos modell, felszereltség és elérhetőség ajánlatadáskor egyeztetendő.

1. A cél az, hogy az irat időben a megfelelő helyre jusson

A bejövő posta feldolgozása nem a boríték szélének felnyitásával kezdődik, és nem is ott ér véget. Át kell venni a küldeményt, meg kell állapítani, ki nyithatja fel, ki kell venni az összes tartalmat, majd az iratot érkeztetni és továbbítani kell. Ha a felnyitás gyorsabb lesz, de az utána következő asztalon újabb köteg keletkezik, a belső ügyintézés továbbra is késik.

Ezért elsőként a beérkezéstől a belső átadásig tartó időt nézzük meg. Mikor jön a posta, mikor kezdik el feldolgozni, és mikor kapja meg az utolsó osztály a neki címzett dokumentumot? Egy rövid, megszakításokkal végzett feladat a naptárban könnyen több órát foglalhat el. A kapacitás és a várakozás külön mérése mutatja meg, hol érdemes beavatkozni.

A jó megoldás eredménye egy követhető munkarend: világos, melyik küldemény merre halad, ki kezeli az eltéréseket, és mikor tekinthető befejezettnek egy napi tétel. A gép ebben a rendben kap feladatot, a folyamat többi részének is marad felelőse.

2. Egy átlagos hétből készítsünk használható kiinduló mérést

Érdemes több, eltérő terhelésű napot megfigyelni. Külön számoljuk az átlagos napi mennyiséget, a legnagyobb egyszerre beérkező adagot és a feldolgozási határidőt. Ugyanaz a darabszám más berendezést és munkaszervezést indokolhat, ha egész napra oszlik el, vagy egy délelőtti érkezés után rövid idő alatt kell szétosztani.

Az időmérésnél válasszuk külön az előválogatást, a tényleges felnyitást, az iratok kivételét, az ellenőrzést és a továbbítást. A telefonhívás és a másik feladat miatti megszakítás szintén kerüljön a feljegyzésbe. Ezeket nem lehet automatikusan egy gyorsabb vágószerkezet megtakarításának tekinteni.

A mérést anonim darabszámokkal és időkkel is el lehet végezni. Az ajánlatkéréshez rendszerint nincs szükség valódi ügyfélszerződések teljes tartalmának átadására; a boríték, az anyag és a feladatszerkezet bemutatására személyes adatokat nem tartalmazó minták is készíthetők.

  • Napi darabszám és egyszerre érkező legnagyobb köteg.
  • Borítékméret, vastagság és a felnyitandó küldemények aránya.
  • Tartalom kivételére és továbbítására fordított idő.
  • Kivételek, megszakítások, ismételt kézbevétel és napi zárás.

3. Mi kerülhet a gépbe, és mi marad külön útvonalon?

A napi munkát célszerű legalább két csoportra osztani: a választott géppel feldolgozható normál levelekre és a külön kezelést igénylő küldeményekre. Utóbbiaknak legyen saját tálcája és felelőse, hogy ne a gép mellett, munka közben kelljen eldönteni, mi legyen velük.

A személyes, bizalmas vagy kizárólag meghatározott címzettnek átadható leveleknél a vállalat belső felbontási rendje az irányadó. A sérült boríték, a merev tárgyat tartalmazó küldemény és a gép anyaghatárain kívül eső csomag szintén külön vizsgálatot kíván. A felnyitásra jogosultság és a gépi feldolgozhatóság két külön kérdés.

Az előválogatás lehet egyszerű és rövid, de elhagyni csak akkor szabad, ha a konkrét berendezés és a tényleges anyagkeverék ezt megengedi. A vegyes posta kezelésének támogatása sem jelenti azt, hogy minden tartalom ellenőrzés nélkül feldolgozható. Az első próba éppen a helyi kivételek feltárására szolgál.

4. Mit végez el egy levélbontó, és milyen feladat marad utána?

A levélbontó a boríték élét nyitja meg. A belső iratok kivétele, teljességük ellenőrzése, szétválasztása és az ügyhöz rendelése önálló feladat. A felnyitott boríték tehát még nem egyenlő az érkeztetett vagy digitálisan feldolgozott dokumentummal.

Az iratkivételi munkahelyet úgy tervezzük meg, hogy a zárt, a felnyitott, az ellenőrzött és az eltérés miatt félretett küldemény ne keveredjen. A tálcák elhelyezése, a munkamagasság és az átadási irány kis változtatása is csökkentheti a felesleges kézmozdulatokat, de ennek eredményét helyben kell mérni.

A munkamegosztásról is előre döntsünk. Egy ember végezze egymás után a lépéseket, vagy a felnyitásból egy másik munkahely veszi át az iratokat? A második megoldás csak akkor hasznos, ha az átvevő állomás valóban elbírja a rá érkező mennyiséget.

5. DL és Omation: melyik feladathoz melyik családot vizsgáljuk?

A LUNA IT portfóliójában szereplő termékcsalád többféle irodai és nagyobb volumenű feladathoz kínál kiindulási lehetőséget. Az alábbi összehasonlítás gyártói termékoldalakon és adatlapokon ellenőrzött tájékozódási pont, nem konkrét kiépítésre vagy magyarországi készletre tett ajánlat.

5. DL és Omation: melyik feladathoz melyik családot vizsgáljuk?
DL75Legfeljebb 300 boríték/perc névleges sebesség; a UK-adatlap szerint legfeljebb 4 mm vastagság és B4 méret. Egyszerűbb irodai feladatoknál vizsgálandó.
DL250Legfeljebb 420 boríték/perc; automatikus adagolás. A UK-adatlap B4 méretet és legfeljebb 10 mm vastagságot jelöl.
Omation DL211A UK-családoldalon legfeljebb 400 boríték/perc, vegyes méret és vastagság, marásos felnyitás szerepel. A pontos anyaghatárokat kiépítéshez kell ellenőrizni.
Omation DL411A családoldal a DL211 funkcióihoz kapcsolódó dátum-, idő- és sorszámnyomtatást emel ki. Nyomon követést igénylő munkarendnél érdemes vizsgálni.
Omation 306Legfeljebb 40 000 boríték/óra gyártói maximum. Nagy volumenű feladathoz vizsgálandó; szortírozás és egyéb kiegészítők kiépítésfüggők.

A névleges felnyitási sebességek nem a teljes feldolgozási folyamat teljesítményei. A berendezés kiválasztásánál a boríték és a kezelői munka mintapróbája legalább olyan lényeges, mint a katalógusban szereplő érték.

6. Az adatlap jelölését és a vágási technológiát is pontosítsuk

A gyártó brit családoldala DL211 és DL411 néven sorol modelleket, miközben az onnan elérhető amerikai adatlapokon Series 210 és Series 410 jelölés szerepel. Ezt nem kezeljük automatikusan teljes műszaki azonosságként. A megrendeléshez tartozó pontos típust és adatlapot külön vissza kell igazolni.

A DL75 és a DL250 adatlapja metszéses, a kapcsolódó Omation-anyagok marásos élmegnyitást mutatnak be. A módszer és a beállítás befolyásolja a megnyitott él jellegét, a keletkező hulladékot és a tartalomhoz való hozzáférést. A termékcsalád elnevezése alapján nem feltételezünk minden modellnél azonos vágási mélységet vagy anyaghatárt.

A bemutatón külön nézzük meg azokat a leveleket, amelyekben a dokumentum közel fekszik a boríték széléhez. Az elfogadható felnyitás feltétele az irat olvashatóságának és teljességének megőrzése. A „minimális hulladék” nem ígéret arra, hogy nincs takarítási vagy ellenőrzési feladat.

7. A szűk keresztmetszet alapján válasszunk kapacitást

A leggyorsabb modell akkor sem biztos, hogy a legjobb választás, ha a vállalat időnként nagy tételt kap. Ha a kezelő minden boríték tartalmát egyenként vizsgálja és iktatja, a felnyitás után végzett munka szabhat határt a teljesítménynek. Ilyenkor előbb az átadást és az iratkivételt érdemes rendezni.

Más helyzet, ha több feldolgozó munkahely vár a felnyitott küldeményekre, és a napi csúcsot rövid időablakban kell kiszolgálni. Ekkor az adagolás, a kimenet kezelése és a kötegek szervezése kerül előtérbe. A gép körüli helyet is a legnagyobb valós tételre tervezzük meg, ne csak a berendezés alapterületére.

A kisebb gép sem feltétlenül megfelelő pusztán azért, mert elméletileg elegendő a névleges sebessége. A borítékok keveréke, az adagolási igény, a kezelő elérhetősége és a megszakítások együtt döntik el, hogy tartható-e a belső átadási határidő.

8. Feltételezett számítás: mit jelenthet a megtakarítás a gyakorlatban?

A következő példa kizárólag feltételezett tervezési számítás, nem ügyféladat, mért gépteljesítmény vagy LUNA IT-vállalás. Tegyük fel, hogy egy napon 600 boríték érkezik; ebből 540 alkalmas normál feldolgozásra, 60 pedig külön kezelést igényel. Az egyszerű összehasonlításban a lépések egymás után futnak, az esetleges párhuzamos munkát nem számoljuk el kétszer.

Kézi feldolgozásnál a normál boríték felnyitására és tartalmának kivételére együtt 12 másodpercet feltételezünk: 540 × 12 / 60 = 108 perc. A 60 kivételre darabonként 35 másodperc, összesen 35 perc jut. Az előkészítés 15, az ellenőrzés és belső átadás további 25 perc. A feltételezett teljes munkaidő így 183 perc.

A gépesített változatban a bemutatón még igazolandó tényleges felnyitási ütemet 100 boríték/percre tesszük: 540 / 100 = 5,4 perc. A tartalom kivétele továbbra is kézi feladat, erre 7 másodperc/borítékot, összesen 63 percet feltételezünk. A kivételek, az előkészítés és az átadás ideje változatlan marad, a napi tisztításra további 8 percet számítunk.

8. Feltételezett számítás: mit jelenthet a megtakarítás a gyakorlatban?
Kézi változat108 + 35 + 15 + 25 = 183 perc.
Gépesített változat5,4 + 63 + 35 + 15 + 25 + 8 = 151,4 perc.
Feltételezett különbség183 − 151,4 = 31,6 perc naponta.

A gép gyors felnyitása ebben a példában nem tünteti el az iratkivételi és ellenőrzési munkát. Ha ezek tartanak tovább, a különbség kisebb lehet; ha jobban szervezhetők, nagyobb. A beruházás értékeléséhez ezt a mért idővel, a tényleges kiépítés és üzemeltetés költségével kell összevetni. A felszabaduló idő nem jelent automatikus bérköltség-csökkenést.

9. A dátumnyomtatás még nem teljes dokumentumnyilvántartás

Egyes kiépítések a borítékra nyomtatott dátummal, idővel vagy azonosítóval segíthetik az érkeztetés követhetőségét. Ez akkor hasznos, ha az azonosító a későbbi nyilvántartásban is szerepel, és egyértelmű, hogyan kapcsolódik a boríték a belőle kivett irathoz.

A borítékra nyomtatott jelölés önmagában nem másolja át az adatot a dokumentumkezelő rendszerbe, és nem garantálja az oldalak automatikus összerendelését. Előre rögzíteni kell, ki végzi a kapcsolat létrehozását, mikor ellenőrzi azt, és mi lesz a borítékkal a folyamat végén.

Ha később szkennelés következik, külön feladat a lapok előkészítése, a többoldalas iratok határainak megtartása és a digitális átadás ellenőrzése. A levélbontó és a dokumentumkezelés közötti átmenetet egyeztetni kell; konkrét, nem ellenőrzött rendszerintegrációt nem feltételezünk.

10. A bemutatóhoz valósághű, ellenőrizhető mintát készítsünk

A legjobb bemutató nem kizárólag új, egyforma, üres borítékokkal történik. A napi munkára jellemző méret- és vastagságkeveréket kell összeállítani, olyan, személyes adat nélküli tartalommal, amelynek lapszáma és állapota előre ismert. Érdemes beletenni a ritkább, de rendszeresen gondot okozó változatokat is.

Már a próba előtt írjuk le a mintatétel összetételét, a megengedett kivételi útvonalakat és az ellenőrzés felelősét. A tétel végén nem elég azt feljegyezni, hogy a gép működött: el kell számolni a normál, félretett és utólag ellenőrzött küldeményekkel, valamint az azokból kivett iratokkal.

A beállításokat a berendezés használati előírása és a bemutatót végző szakember irányítása szerint kell megválasztani. A próba során ne cseréljük le észrevétlenül a nehezebb borítékokat könnyebbekre; a kizárt anyagok is a végső folyamatértékelés részét képezik.

11. Próbaüzemi elfogadási szempontok

A próba terjedelmét és elfogadási feltételeit a saját kockázatokhoz kell igazítani. Egy kisebb mintában elért eredmény önmagában nem bizonyítja, hogy minden későbbi küldemény ugyanúgy kezelhető. A műszaki alkalmasságot és a munkaszervezést külön is értékeljük.

  • A teljes bemeneti darabszám egyezzen a feldolgozott és külön kezelt tételek összegével.
  • Vizsgáljuk meg a tartalom teljességét és a felnyitott él melletti dokumentumrészek épségét.
  • Mérjük a teljes folyamat idejét az előválogatással, az iratkivétellel és a napi zárással együtt.
  • Rögzítsük az adagolási megállásokat, a kezelői beavatkozásokat és az újrakezdés idejét.
  • Vizsgáljuk a tálcák, az átadási pont és a keletkező hulladék kezelését.
  • Az esetleges jelölés legyen olvasható, és a nyilvántartáshoz való kapcsolása legyen visszakereshető.
  • A végén legyen lista a géppel nem kezelhető küldeményekről és azok külön útvonaláról.

Az átadás része legyen a kezelő betanítása és a helyettesítés rendje. Egyetlen gyakorlott kezelő eredménye mellett azt is tudni kell, hogyan indul el biztonságosan a munka akkor, amikor más munkatárs veszi át a feladatot.

12. Napi működtetés: ki indít, ki ellenőriz, ki zár?

A napi munkarend nevezze meg, ki válogatja elő a tételt, ki kezeli a berendezést és ki igazolja a belső átadást. Ezeket a szerepeket egy ember is betöltheti, de a felelősség akkor se maradjon kimondatlan. A félretett levelek feldolgozására legyen visszatérési pont, hogy ne maradjanak a normál kötegek mögött.

A gyártói előírás szerinti tisztítás és hulladékkezelés idejét tervezzük bele a napba. A kopás, a változó anyagminőség vagy az új borítéktípus újabb beállítási igényt jelezhet. Ismétlődő hibánál hasznosabb a jelenség és a körülmények rögzítése, mint ugyanazt a küldeményt többször ellenőrzés nélkül újra beadni.

A karbantartási és támogatási feltételeket a kiválasztott modellhez egyeztetjük. A cikk nem ad általános kiszállási határidőt, garantált rendelkezésre állást vagy minden gépre azonos szolgáltatási vállalást.

13. Ezeket az adatokat érdemes elküldeni ajánlatkéréskor

A pontosabb ajánlat alapja egy rövid folyamatleírás és a jellemző küldemények mintája. Ha már van levélbontó, annak pontos típusa és a cserét indokoló probléma is kerüljön a megkeresésbe. Így az összehasonlítás ugyanarra a feladatra, nem pusztán eltérő katalógussebességekre épül.

  • Átlagos napi mennyiség és a legnagyobb egyszerre érkező tétel.
  • A posta érkezési ideje és az elvárt belső átadás határideje.
  • Jellemző borítékméretek, vastagságok és problémás anyagok.
  • A külön kezelendő, fel nem bontható és bizalmas küldemények aránya.
  • Az iratkivétel, érkeztetés, szkennelés és továbbítás jelenlegi menete.
  • Azonosító- vagy dátumnyomtatási igény, ha ténylegesen szükséges.
  • Munkaterület, tálcák, kezelők és helyettesítési lehetőség.
  • A mintapróba dokumentált elfogadási szempontjai.
  • Kapcsolattartó és a felméréshez megfelelő egyeztetési időpont.

A LUNA IT munkatársaival a meglévő folyamatból indulva lehet áttekinteni a DL és Omation családba tartozó megoldásokat. A cél a megfelelően összeállított, mintával ellenőrzött munkafolyamat; a tényleges típust, kiépítést, elérhetőséget és szolgáltatási feltételeket az ajánlat rögzíti.

Beszéljük át a saját feladatát

A jelenlegi eszközök és a kívánt eredmény alapján egyeztetjük a következő lépést.

Levélbontási megoldásról egyeztetnék