1. Előbb a küldeményhatárt tegyük egyértelművé
Egy egylapos körlevélnél könnyű meghatározni a munkadarabot: egy laphoz egy boríték tartozik. Egy részletes elszámolásnál viszont az egyik címzett egy lapot kap, a másik három lapot és egy tájékoztatót, a harmadik hosszabb kimutatást. Ha a lapokat pusztán megszámoljuk, még nem tudjuk, hol ér véget az egyik címzett anyaga, és hol kezdődik a következő.
A cél egy olyan folyamat, amelyben minden küldemény összetétele előre meghatározott, a fizikai feldolgozás ehhez kapcsolható, az eltérések pedig nem maradnak észrevétlenek. Ez nem egyetlen gépbeállítás: a dokumentum-előállítás, az olvasás, a gépi összeállítás és az utólagos elszámolás közös terve.
